①Névleges méret és tényleges méret

A. Névleges méret: A szabványban meghatározott névleges méret, a felhasználók és a gyártók által elvárt ideális méret, valamint a szerződésben feltüntetett rendelési méret.

B. Tényleges méret: A gyártási folyamat során kapott tényleges méret, amely gyakran nagyobb vagy kisebb, mint a névleges méret. A névleges méretnél nagyobb vagy kisebb jelenséget eltérésnek nevezzük.

② Eltérés és tolerancia

A. Eltérés: A gyártási folyamatban, mivel a tényleges méret nehezen teljesíthető a névleges méretre vonatkozó követelményeknek, vagyis gyakran nagyobb vagy kisebb a névleges méretnél, ezért a szabvány előírja, hogy eltérés van a tényleges méret, ill. a névleges méret. Ha a különbség pozitív, azt pozitív eltérésnek, ha a különbség negatív, akkor negatív eltérésnek nevezzük.

B. Tűrés: A szabványban megadott pozitív és negatív eltérési értékek abszolút értékének összegét tűrésnek nevezzük, más néven „tűrési zónának”.

Az eltérés irányultságú, azaz „pozitív” vagy „negatív” kifejezéssel; a tűrés nem irányfüggő, ezért helytelen az eltérés értéket „pozitív tolerancia” vagy „negatív tolerancia”-nak nevezni.

③ Szállítási hossz

A szállítási hosszt a felhasználó által igényelt hossznak vagy a szerződés időtartamának is nevezik. A szabvány a következő rendelkezéseket tartalmazza a szállítási hosszra vonatkozóan:
A. Normál hossz (más néven nem rögzített hossz): A szabvány által meghatározott hossztartományon belüli bármely hosszúságot, amelynél nincs rögzített hosszra vonatkozó követelmény, normál hossznak nevezzük. Például a szerkezeti cső szabvány előírja: melegen hengerelt (extrudálás, tágulás) acélcső 3000mm ~ 12000mm; hidegen húzott (hengerelt) acélcső 2000mmmm ~ 10500mm.

B. Rögzített hossz hossza: A fix hosszúság hosszának a szokásos hossztartományon belül kell lennie, amely a szerződésben megkövetelt bizonyos fix hosszméret. Az abszolút fix hosszt azonban tényleges üzemben nem lehet kivágni, ezért a szabvány előírja a megengedett pozitív eltérés értékét a fix hosszhoz.

A szerkezeti cső szabvány szerint:
A fix hosszúságú csövek gyártásának hozama nagyobb, mint a normál hosszúságú csöveké, és indokolt, hogy a gyártó áremelést kérjen. Az áremelkedés vállalatonként változó, de általában körülbelül 10%-kal magasabb az alapárnál.

C. Dupla vonalzó hossza: A többszörös vonalzó hosszának a szokásos hossztartományon belül kell lennie, és az egyszeres vonalzó hosszát és a teljes hossz többszörösét fel kell tüntetni a szerződésben (például 3000 mm × 3, azaz a vonalzó 3 többszöröse 3000 mm, a teljes hossza pedig 9000 mm). A tényleges működés során a megengedett 20 mm-es pozitív eltérést hozzá kell adni a teljes hossz alapján, és a bemetszési ráhagyást minden egyes vonalzóhosszra le kell foglalni. Példaként a szerkezeti csövet vesszük elő, hogy a bemetszés szélét le kell foglalni: a ≤ 159 mm külső átmérő 5 ~ 10 mm; a 159 mm-nél nagyobb külső átmérő 10-15 mm.

Ha a szabvány nem határozza meg a kettős vonalzó hossz eltérését és a vágási ráhagyást, akkor azt mindkét félnek meg kell tárgyalnia, és a szerződésben jeleznie kell. A dupla hosszúságú skála megegyezik a fix hosszúságú hosszal, ami nagymértékben csökkenti a gyártó hozamát. Ezért indokolt, hogy a gyártó emelje az árat, és az áremelkedés alapvetően megegyezik a fix hosszúságú emeléssel.

D. Tartomány hossza: A tartomány hossza a szokásos tartományon belül van. Ha a felhasználó fix hatótávolságot igényel, azt a szerződésben fel kell tüntetni.

Például: a szokásos hosszúság 3000-12000mm, a tartomány fix hosszúsága 6000-8000mm vagy 8000-10000mm.

Látható, hogy a tartományhossz lazább a fix és dupla hosszúságú hosszigényeknél, de jóval szigorúbb a szokásos hossznál, ami a termelő vállalkozás hozamát is csökkenti. Ezért indokolt, hogy a gyártó emelje az árat, és az áremelkedés általában körülbelül 4%-kal haladja meg az alapárat.

④ Egyenetlen falvastagság

Az acélcső falvastagsága nem lehet mindenhol egyforma, és objektív jelenség a keresztmetszetén és a hosszirányú csőtesten az egyenlőtlen falvastagság, vagyis a falvastagság egyenetlensége. Ennek az egyenetlenségnek az ellenőrzése érdekében egyes acélcső-szabványok előírják az egyenetlen falvastagság megengedett mutatóit, amelyek általában nem haladják meg a falvastagság tűréshatárának 80%-át (a szállító és a vevő közötti egyeztetést követően kerül végrehajtásra).

⑤ Ovalitás

A kör alakú acélcső keresztmetszetén az egyenlőtlen külső átmérők jelensége van, vagyis ott van a maximális külső átmérő és a legkisebb külső átmérő, amelyek nem feltétlenül merőlegesek egymásra, majd a maximális külső átmérő és a legkisebb külső átmérő közötti különbség. a minimális külső átmérő az ovális (vagy nem kerekség). Az ovalitás szabályozása érdekében egyes acélcső-szabványok előírják a megengedett ovális indexet, amely általában nem haladhatja meg a külső átmérő tűréshatárának 80%-át (a szállító és a vevő közötti egyeztetés után hajtják végre).

⑥hajlítási fok

Az acélcső hosszirányban ívelt, a görbe fokát számokkal fejezzük ki, amit hajlítási foknak nevezünk. A szabványban meghatározott hajlítási fok általában a következő két típusra oszlik:

A. Helyi hajlítási fok: mérje meg az acélcső maximális hajlítási helyzetét egy méter hosszú vonalzóval, és mérje meg a húr magasságát (mm), amely a helyi hajlítási fok érték, mértékegysége mm/m, és a kifejezési módszer 2,5 mm/m. . Ez a módszer a csővég görbületére is vonatkozik.

B. Teljes hajlítási fok a teljes hosszban: Egy vékony kötél segítségével húzza meg a cső mindkét végét, mérje meg a maximális húrmagasságot (mm) az acélcső hajlításánál, majd alakítsa át a hossz százalékára ( méterben), amely az acélcső teljes hosszúságú görbületének hossziránya.

Például, ha az acélcső hossza 8 m, és a mért maximális húrmagasság 30 mm, akkor a cső teljes hosszának hajlítási foka:0,03÷8m×100%=0,375%

⑦ A méret túllépi a tűréshatárt
A méret túllépi a tűréshatárt, vagy a méret meghaladja a szabvány megengedett eltérését. A „méret” itt elsősorban az acélcső külső átmérőjére és falvastagságára vonatkozik. Általában vannak, akik a méretet tűrésből „tűrésből” nevezik. Ez a fajta elnevezés, amely egyenlőségjelet tesz az eltérés és a tolerancia között, nem szigorú, „tűrésből” nevezhető. Az eltérés itt lehet „pozitív” vagy „negatív”, és ritka, hogy a „pozitív és negatív” eltérések is eltérnek ugyanabban az acélcsövekben.