Ez a cikk felvázolja a hagyományos hátrányait és problémáitkarimakovácsolási folyamatot, és mélyreható tanulmányt készít a karimás kovácsolt termékek folyamatszabályozásáról, alakítási módszeréről, folyamatvégrehajtásáról, kovácsolásvizsgálatáról és kovácsolás utáni hőkezeléséről, konkrét esetekkel kombinálva. A cikk egy optimalizálási tervet javasol a karimakovácsolási folyamathoz, és értékeli ennek a tervnek az átfogó előnyeit. A cikknek van bizonyos referenciaértéke.

A hagyományos karimás kovácsolási eljárás hátrányai és problémái

A legtöbb kovácsoló vállalkozás esetében a karimás kovácsolás folyamatában a fő hangsúly a kovácsolóberendezések befektetésén és fejlesztésén van, míg a nyersanyag-kibocsátási folyamatot gyakran figyelmen kívül hagyják. A felmérés szerint a gyárak többsége használat közben általában fűrészgépet használ, a legtöbb félautomata és automata szalagfűrészt. Ez a jelenség nemcsak nagymértékben csökkenti az alsó anyag hatékonyságát, hanem nagy helyfoglalási problémákkal és fűrészfolyadék-szennyezési jelenséggel is jár. A hagyományos karimás kovácsolási eljárást általában a hagyományos nyitott szerszámos kovácsolási eljárásban használják, ennek a folyamatnak a kovácsolási pontossága viszonylag alacsony, a szerszám kopása nagy, hajlamos a kovácsolt termékek alacsony élettartamára és számos rossz jelenségre, mint pl. mint rossz meghalni.

Karimás kovácsolások folyamatoptimalizálása

KOVÁCSÍTÁSI FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSA

(1) A szervezeti jellemzők ellenőrzése. A karimás kovácsolás alapanyaga gyakran martenzites rozsdamentes acél és ausztenites rozsdamentes acél, ez a cikk az 1Cr18Ni9Ti ausztenites rozsdamentes acélt választotta a karima kovácsolásához. Ez a rozsdamentes acél nem létezik izotróp heterokristályos átalakulásban, ha körülbelül 1000 ℃-ra hevítjük, viszonylag egyenletes ausztenites szerveződés érhető el. Ezt követően, ha a felmelegített rozsdamentes acélt gyorsan lehűtik, akkor a kapott ausztenites szerveződés szobahőmérsékleten tartható. Ha a szervezet lassú hűtésű, akkor könnyen megjelenik az alfa fázis, ami miatt a rozsdamentes acél forró állapota jelentősen csökken. A szemcseközi korrózió pusztulásának is fontos oka a rozsdamentes acél, a jelenség elsősorban a szemcseszegélyben képződő króm-karbidnak köszönhető. Emiatt lehetőség szerint kerülni kell a karburizáció jelenségét.
(2) Szigorúan tartsa be a fűtési előírásokat, és hatékonyan szabályozza a kovácsolási hőmérsékletet. Ha 1Cr18Ni9Ti ausztenites rozsdamentes acélt melegítenek a kemencében, az anyag felülete nagyon hajlamos a karburizálódásra. A jelenség előfordulásának minimalizálása érdekében meg kell tenni
Kerülje el a rozsdamentes acél és a széntartalmú anyagok érintkezését. Az 1Cr18Ni9Ti ausztenites rozsdamentes acél gyenge hővezető képessége miatt alacsony hőmérsékletű környezetben, lassan kell felmelegíteni. A specifikus fűtési hőmérséklet szabályozást az 1. ábra görbéjének szigorú betartásával kell végrehajtani.

1. ábra 1Cr18Ni9Ti ausztenites rozsdamentes acél fűtési hőmérséklet szabályozás
(3) a karima kovácsolási folyamatának vezérlése. Mindenekelőtt szigorúan be kell tartani a speciális folyamatkövetelményeket az anyag alapanyagának ésszerű kiválasztásához. Az anyag felmelegítése előtt átfogó vizsgálatot kell végezni az anyag felületén, hogy elkerüljük a repedéseket, a gyűrődést és a zárványokat a nyersanyagban és egyéb problémákat. Ezután a kovácsolásnál ragaszkodni kell ahhoz, hogy először enyhén verjük fel az anyagot kisebb deformációval, majd az anyag plaszticitásának növekedésével erős ütést. Felborításnál a felső és alsó végét le kell élni, vagy préselni, majd az alkatrészt le kell lapítani és újra ütni.

ALAKÍTÁSI MÓDSZER ÉS FORMÁK TERVEZÉSE

Ha az átmérő nem haladja meg a 150 mm-t, a tompahegesztési karima nyitott vágófej-formázó módszerrel alakítható ki szerszámkészlettel. Amint a 2. ábrán látható, a nyitott szerszámbeállításos módszernél meg kell jegyezni, hogy a felforgató blank magassága és a betétszerszám nyílásának d aránya a legjobban 1,5 – 3,0 között szabályozható, a szerszámfurat R sugara legjobb 0,05d – 0,15d, és a H szerszám magassága 2 mm-rel – 3 mm-rel alacsonyabb, mint a megfelelő kovácsolás magassága.

2. ábra Nyitott szerszámbeállítás módszere
Ha az átmérő meghaladja a 150 mm-t, célszerű a lapos gyűrűs karimás és extrudált karimás tompahegesztési módszert választani. Ahogy a 3. ábrán is látható, a H0 vak magassága 0,65(H+h) – 0,8(H+h) legyen a lapos gyűrűs karimás módszernél. A fajlagos fűtési hőmérséklet szabályozást az 1. ábra görbéjének szigorú betartásával kell végrehajtani.

3. ábra Lapos gyűrűs esztergálás és extrudálási módszer

FOLYAMAT VÉGREHAJTÁSA ÉS KOVÁCSOLÁSI VIZSGÁLAT

Ebben a cikkben a rozsdamentes acél rúd nyírási módszerét alkalmazzák, és a kényszernyírási eljárással kombinálják a termék keresztmetszetének minőségének biztosítása érdekében. A hagyományos nyitott szerszámos kovácsolási eljárás helyett a zárt precíziós kovácsolási módszert alkalmazzák. Ez a módszer nem csak a kovácsolást teszi
Ez a módszer nemcsak a kovácsolás pontosságát javítja, hanem kiküszöböli a rossz matrica lehetőségét és csökkenti az élvágás folyamatát. Ezzel a módszerrel nemcsak a selejt él fogyasztását szünteti meg, hanem szükségtelenné válik az élvágó berendezések, élvágó szerszámok és a kapcsolódó élvágó személyzet szükségessége is. Ezért a zárt precíziós kovácsolási eljárás nagy jelentőséggel bír a költségek megtakarításában és a termelés hatékonyságának javításában. A vonatkozó követelmények szerint a termék mélylyukú kovácsolásának szakítószilárdsága nem lehet kevesebb 570 MPa-nál, és a nyúlás nem lehet kevesebb 20%-nál. Ha a mélylyuk falvastagságú részből mintát veszünk a próbarúd elkészítéséhez, és szakítóvizsgálatot végzünk, azt kapjuk, hogy a kovácsolás szakítószilárdsága 720 MPa, folyáshatára 430 MPa, nyúlása 21,4%, a keresztmetszeti zsugorodás pedig 37%. . Látható, hogy a termék megfelel a követelményeknek.

KOVÁCSOLÁS UTÁNI HŐKEZELÉS

1Cr18Ni9Ti ausztenites rozsdamentes acél karima kovácsolás után, fordítson különös figyelmet a szemcseközi korróziós jelenség megjelenésére, és az anyag plaszticitásának lehetőség szerinti javítására, hogy csökkentse vagy akár megszüntesse a munkakeményedés problémáját. A jó korrózióállóság elérése érdekében a kovácsolt karima hatékony hőkezelést kell, hogy végezzen, ehhez a kovácsolt anyagot szilárd oldatos kezelésnek kell elvégeznie. A fenti elemzés alapján a kovácsolt anyagokat úgy kell felmelegíteni, hogy minden karbid ausztenitté oldódjon, amikor a hőmérséklet 1050°C és 1070°C között van. Közvetlenül ezután a kapott terméket gyorsan lehűtik, hogy egyfázisú ausztenit szerkezetet kapjanak. Ennek eredményeként a kovácsolt anyagok feszültségkorrózióval szembeni ellenállása és kristályos korrózióval szembeni ellenállása jelentősen javul. Ebben az esetben a kovácsolt anyagok hőkezelését kovácsolási hulladékhő oltással valósítjuk meg. Mivel a kovácsolási hulladékhő edzés magas hőmérsékletű deformációs edzés, a hagyományos megeresztéshez képest nem csak az oltó- és oltóberendezések fűtési követelményeit és a kapcsolódó kezelői konfigurációs követelményeket nem igényli, hanem az ezzel az eljárással előállított kovácsolt termékek teljesítménye is jelentős. magasabb minőséget.

Átfogó haszonelemzés

Az optimalizált eljárás alkalmazása karimás kovácsoltságok előállítására hatékonyan csökkenti a megmunkálási ráhagyást és a kovácsolt szerszámok lejtését, bizonyos mértékig nyersanyag-megtakarítást eredményezve. A kovácsolás során csökken a fűrészlap és a vágófolyadék felhasználása, ami nagymértékben csökkenti az anyagfelhasználást. A kovácsolás hulladékhő temperálási módszerének bevezetésével, kiküszöbölve a termikus kioltáshoz szükséges energiát.

Következtetés

A karimás kovácsolások gyártási folyamatában a speciális eljárási követelményeket kell kiindulópontnak tekinteni, kombinálva a modern tudományokkal és technológiával a hagyományos kovácsolási módszer javítása és a gyártási terv optimalizálása érdekében.