Az acélcsőiparban a hegesztés egy általános csatlakozási módszer, amelyet az acélcső két részének szilárdan összekapcsolására használnak. A hegesztési folyamat során keletkezett varratokat azonban minőségi és megbízhatóságuk biztosítása érdekében ellenőrizni kell. Tehát hogyan ellenőrizzük az acélcsövek hegesztéseit? Ezután bemutatok néhány általános vizsgálati módszert, és feltárom azok előnyeit és hátrányait.

Először is a megjelenés ellenőrzése
A megjelenésvizsgálat a legegyszerűbb és legintuitívabb módszer, amely a varrat alakjának és felületi minőségének szabad szemmel történő megfigyelésével értékeli a varrat minőségét. A megjelenési vizsgálat során a következő pontokra kell figyelnünk:
1. A varrat alakja: Normál körülmények között a varratnak egyenletes és sima alakot kell mutatnia, nyilvánvaló ütések vagy hibák nélkül.
2. A varrat felületi minősége: A varrat felülete legyen sima, és ne legyenek olyan hibák, mint például repedések és pórusok, és ügyelni kell arra, hogy a hegesztési varraton marad-e megolvadatlan fluxus. A megjelenés vizsgálata azonban csak felületi referenciaként szolgálhat, a hegesztési varraton belüli hibákat nem tudja kimutatni, ezért az átfogó ellenőrzéshez más módszerek kombinálása szükséges.

Másodszor, radiográfiai vizsgálat
A radiográfiás vizsgálat egy általánosan használt, roncsolásmentes vizsgálati módszer, amely képes kimutatni a hegesztési varratok belsejében lévő hibákat, például repedéseket, pórusokat stb.
1. Radioizotópos radiográfiás vizsgálat: Ez a módszer radioizotópokat használ sugárforrásként a hegesztési varratok belsejében lévő hibák kimutatására a sugárzás csillapításának kimutatásával. Ez a módszer jó kimutatási hatású, de a radioaktív anyagok felhasználása miatt professzionális személyzetet igényel, és fennáll a környezetszennyezés veszélye.
2. Röntgenvizsgálat: A röntgenvizsgálat során röntgenkészüléket vagy sugárcsövet használnak sugárforrásként a hegesztési varratok belsejében lévő hibák kimutatására a sugárzás csillapításának kimutatásával. Ez a módszer viszonylag biztonságosan használható és nem szennyezi a környezetet, de a berendezés viszonylag drága, és professzionális személyzetet igényel a működtetése és az eredmények értelmezése.
A radiográfiás vizsgálat viszonylag pontos információt szolgáltathat a varratok belső hibáiról, de a kis varratok vagy hegesztési felületi hibák észlelési hatása gyenge.

Harmadszor, ultrahangos vizsgálat
Az ultrahangos tesztelés egy általánosan használt, roncsolásmentes vizsgálati módszer, amely ultrahanghullámok terjedésével és visszaverésével észleli a hegesztési varratok belsejében lévő hibákat. Az ultrahangos vizsgálat képes kimutatni a hibákat, például repedéseket és pórusokat a hegesztési varraton belül, és mérni tudja a hibák méretét és helyét. Az ultrahangos tesztelés előnye, hogy a művelet viszonylag egyszerű, a költségek alacsonyak, és valós idejű észlelés végezhető. Az ultrahangos vizsgálat azonban bizonyos követelményeket támaszt a hegesztési varrat geometriájával és a hanghullám terjedési útjával kapcsolatban, és szakemberek általi képzést és kezelést igényel.

Összefoglalva, az acélcső hegesztési varratok ellenőrzése végezhető szemrevételezéssel, radiográfiás vizsgálattal és ultrahangos vizsgálattal. A különböző módszereknek más-más előnyei és hátrányai vannak, és a megfelelő módszert a tényleges helyzetnek megfelelően lehet kiválasztani. A hegesztési varrat vizsgálatakor ügyelni kell az üzemeltetési előírásokra, hogy biztosítva legyen az ellenőrzési eredmények pontossága és megbízhatósága. Ugyanakkor az észlelt hegesztési hibákat időben ki kell javítani és fel kell dolgozni az acélcső minőségének és biztonságának biztosítása érdekében.