Amikor először acélcsövet keres, legyen szó sótalanító üzemről, olajfúró fúrótoronyról vagy atomerőműről, az első kérdés, amit fel kell tennie magának: „Szükségem van varrat nélküli, hegesztett vagy kovácsolt „csövekre”? Ez a három Mindegyik típusnak más előnyei vannak, ezért különböző alkalmazásokhoz és környezetekhez alkalmasak. Számos tényezőt kell figyelembe venni, amikor kiválasztjuk, mi a megfelelő egy adott projekthez.

A mérnökök valószínűleg intuitívan tudják a választ erre a kérdésre, de szánjunk egy percet ezeknek a varrat nélküli, hegesztett csöveknek és kovácsolt csöveknek, valamint különféle tulajdonságaiknak a felfedezésére.

1. Varrat nélküli cső

Kezdjük a varrat nélküli csővel. Ahogy a neve is sugallja, a varrat nélküli cső olyan cső, amely nem tartalmaz varratokat vagy hegesztéseket.

Gyártás és alkalmazás:

A varrat nélküli csöveket számos különböző módszerrel lehet előállítani, nagymértékben a kívánt átmérőtől vagy az átmérő és a falvastagság arányától függően. Általánosságban elmondható, hogy a varrat nélküli csőgyártási folyamat a nyers acél egy jobban megmunkálható formába öntésével kezdődik – egy forró, tömör tuskóba. Ezután nyújtsuk ki, és nyomjuk vagy húzzuk át egy formára. Ez az üreges cső ezután extrudálási folyamaton megy keresztül, ahol átnyomják a szerszámon és a tüskén. Ez segít növelni a belső átmérőt és csökkenteni a külső átmérőt.

A varrat nélküli acélcsövet általában folyadékok, például víz, földgáz, hulladék és levegő szállítására használják. Sok nagy nyomású, erősen korrozív környezetben is gyakran szükség van rá, például az olaj- és gáziparban, az energiatermelésben és a gyógyszeriparban.

Előny:

Nagy szilárdság: A varrat nélküli cső nyilvánvaló előnye, hogy nincsenek varratok, így nem lesznek gyenge varratok. Ez azt jelenti, hogy a varrat nélküli csövek jellemzően 20%-kal nagyobb üzemi nyomást képesek ellenállni, mint az azonos anyagminőségű és méretű hegesztett csövek.
Nagy ellenállás: A varratok hiánya azt jelenti, hogy a varrat nélküli csövek nagyobb korrózióállóságot biztosítanak, mivel az olyan problémák, mint a szennyeződések és hibák nagyobb valószínűséggel fordulnak elő a varratoknál.

Kevesebb tesztelés: Mondanunk sem kell, hogy a varrat nélküli csöveket nem kell tesztelni a hegesztési varrat integritását illetően – a hegesztés hiánya azt jelenti, hogy nincs teszt!

2. Hegesztett cső

A hegesztett csövek három típusa létezik: külső átmérőjű hegesztés, belső átmérőjű hegesztés vagy kétoldali hegesztés. A közös pont az, hogy mindegyiken van varrás!

A hegesztett cső gyártási folyamata úgy kezdődik, hogy egy acéltekercset a kívánt vastagságra hengerelnek, hogy lapos szalagot vagy lemezt kapjanak. Ezután feltekerjük, és a kapott cső varratait kémiailag semleges környezetben hegesztjük.

A hegeszthető acélfajták tekintetében általában az ausztenites acélok a leginkább hegeszthetők, míg a ferrites acélok vékony szakaszokat. A duplex acélokat ma már teljesen hegeszthetőnek tekintik, de nagyobb figyelmet igényelnek, mint az ausztenites acélok.

A hegesztett csövek gyártási technológiája nagymértékben fejlődött az elmúlt néhány évben. A legfontosabb előrelépés vitathatatlanul a nagyfrekvenciás áramokat alkalmazó hegesztési technikák fejlesztése volt. Ez nagymértékben javítja a hegesztett cső azon képességét, hogy elkerülje a korróziót és a kötések meghibásodását.

Míg a hegesztett csövek varratait elméletileg helyesen gyengítik, a gyártási módszerek és a minőségbiztosítási eljárások manapság sokkal jobbak. Ez azt jelenti, hogy amíg a hegesztett csövek megadott hőmérséklet- és nyomástűréseit nem lépik túl, nincs ok arra, hogy számos iparágban ne teljesítsen olyan jól, mint a varrat nélküli csövek.

Költség: A hegesztett csövek egyik nagy előnye, hogy az összes csőtípus közül a legolcsóbb és könnyebben beszerezhető.
Konzisztencia: Általánosan elfogadott, hogy a hegesztett csövek falvastagsága sokkal egyenletesebb, mint a varrat nélküli csövek. Ennek az az oka, hogy a gyártási folyamat egyetlen acéllemezzel kezdődik.
Felületi minőség: Az extrudálási folyamat elkerülése azt is jelenti, hogy a hegesztett csövek felülete simább is lehet, mint a varrat nélküli csövek.
Sebesség: A hegesztett cső az egyszerűbb gyártási folyamat miatt rövidebb beszerzési átfutási időt igényel.

3. Kovácsolt cső

Az acélkovácsolás egy olyan fémalakítási eljárás, amely nyomóerőket, valamint extrém hőt és nyomást használ a fém formálásához.

A kovácsolt csövek gyártása úgy kezdődik, hogy a felső és az alsó szerszám közé egy acéldarabot helyeznek (akár 6% molibdén, szuperduplex, duplex, rozsdamentes acél, nikkelötvözet). Az acélt hővel és nyomással alakítják ki a kívánt formára, majd egy megmunkálási eljárással készitetik, hogy megfeleljen az összes előírt specifikációnak.

Ez az összetett gyártási folyamat a kovácsolt cső költségének növekedését eredményezi.

A kovácsolt cső számos előnye azt jelenti, hogy különféle területeken, például olaj- és gáziparban, hidraulikus gépekben, műtrágyázásban és vegyiparban számos különböző alkalmazási területet alkalmaznak. Az a tény, hogy a kovácsolt acélnak nincsenek varratai vagy hegesztései, lehetővé teszi, hogy sikeresen tartalmazzon potenciálisan káros vagy korrozív anyagokat és azok füstjét. Ezért számos nehéziparban használható.

Nagy szilárdság: A kovácsolt csövek általában erős és nagyon megbízható végterméket adnak, mivel a kovácsolás hatására az acél szemcseáramlása megváltozik és igazodik. Más szóval, az acél finomabbá vált, és a cső szerkezete jelentősen megváltozott, ami nagy szilárdságot és nagy ütésállóságot eredményez.
Hosszú élettartam: A kovácsolás kiküszöböli az esetleges porozitást, zsugorodást, üregeket és hidegöntési problémákat.
Gazdaságos: A kovácsolási eljárást általában nagyon gazdaságosnak tekintik, mivel nem megy kárba az anyag.
Rugalmasság: Az acélkovácsolási eljárás nagyon rugalmas, és számos különböző méretű csövet készíthet.