Általánosan használt roncsolásmentes vizsgálati módszerek aszénacél csöveka következők: ultrahangos vizsgálat (UT), mágneses részecskék vizsgálata (MT), folyadékáthatolási vizsgálat (PT) és röntgenvizsgálat (RT).

Az ultrahangos vizsgálatok alkalmazhatósága és korlátai a következők:
Főleg az ultrahanghullámok erős áthatolhatóságát és jó irányíthatóságát használja fel, hogy összegyűjtse az ultrahanghullámok visszaverődését a különböző médiában, és az interferenciahullámokat elektronikus digitális jelekké alakítsa át a képernyőn a roncsolásmentes hibaészlelés megvalósítása érdekében. Előnyök: nincs sérülés, nem befolyásolja a vizsgált tárgy teljesítményét, az átlátszatlan anyagok belső szerkezetének pontos leképezése, széles körű detektálási alkalmazások, alkalmas fémekhez, nem fémekhez, kompozit anyagokhoz és egyéb anyagokhoz; pontosabb hibapozicionálás; érzékeny a területi hibákra, Nagy érzékenység, alacsony költség, gyors, ártalmatlan az emberi testre és a környezetre.

Korlátozások: Az ultrahanghullámoknak közegekre kell támaszkodniuk, és nem terjedhetnek vákuumban. Az ultrahanghullámok könnyen elvesznek és szétszóródnak a levegőben. Általában az észleléshez olyan kapcsolóelemek használata szükséges, amelyek összekötik az észlelési objektumokat, és gyakoriak az olyan közegek, mint az (ionmentesített víz).

A mágneses részecskevizsgálat alkalmazhatósága és korlátai a következők:
1. A mágneses részecskevizsgálat alkalmas a ferromágneses anyagok felületén és felülete közelében kis méretű folytonossági zavarok kimutatására, valamint a rés rendkívül keskeny és vizuálisan nehezen látható.
2. A mágneses részecskevizsgálat különféle helyzetekben képes észlelni az alkatrészeket, és különféle típusú alkatrészeket is észlelhet.
3. Olyan hibák találhatók, mint a repedések, zárványok, hajszálak, fehér foltok, redők, hidegzárások és lazaság.
4. A mágneses részecskék vizsgálata nem képes kimutatni az ausztenites rozsdamentes acél anyagokat és ausztenites rozsdamentes acél elektródákkal hegesztett varratokat, és nem képes kimutatni a nem mágneses anyagokat sem, mint a réz, alumínium, magnézium és titán. Nehéz megtalálni a felületen sekély karcolásokat, mély lyukakat és a munkadarab felületével 20°-nál kisebb szöget bezáró leválást és gyűrődést.

A penetráns detektálás előnyei: 1. Különféle anyagokat képes észlelni; 2. Nagy érzékenységgel rendelkezik; 3. Intuitív kijelzővel, kényelmes kezeléssel és alacsony észlelési költséggel rendelkezik.
A penetrációs vizsgálat hiányosságai: 1. Nem alkalmas porózus, laza anyagból készült és érdes felületű munkadarabok vizsgálatára; 2. A penetráns vizsgálat csak a hibák felszíni eloszlását tudja kimutatni, és nehéz meghatározni a hibák tényleges mélységét, ezért nehéz a hibák kvantitatív értékelése. Az észlelési eredményt a kezelő is nagyban befolyásolja.

A radiográfiai vizsgálatok alkalmazhatósága és korlátai:
1. Érzékenyebb a kötet jellegű hibák észlelésére, könnyebben jellemezhető a hibák.
2. A radiográfiás negatívok könnyen tárolhatók és nyomon követhetők.
3. Vizuálisan jelenítse meg a hibák alakját és típusát.
4. Hátrányok A hiba temetési mélysége nem lokalizálható. Ugyanakkor az észlelési vastagság korlátozott. A negatív filmet speciálisan le kell mosni, és káros az emberi szervezetre, és magas a költsége.